Ursula von der Leyennek a vállalati bevételekre kivetni tervezett uniós különadója komoly politikai és szakmai ellenállásba ütközött.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke olyan új uniós adót javasolt, amely a 100 millió euró feletti éves bevételű cégekre vetne ki fix összeget, függetlenül attól, hogy azok nyereségesek-e. A cél a Covid utáni közös adósságok visszafizetése és az EU költségvetésének bővítése volt, évente 6,8 milliárd eurós bevétellel számolva – írta meg a Politico.
Ezt is ajánljuk a témában
Szerda délután bemutatta Piotr Serafin költségvetésért felelős uniós biztos a 2027 után életbe lépő új uniós büdzsé főbb számait. Ursula von der Leyen bizottsági elnök is tájékoztatót tartott a témában.
A terv azonban szinte azonnal megbukott.
A Politico szerint Németország és Hollandia már a kezdetektől egyértelműen elutasította az új uniós vállalati különadót. Álláspontjuk szerint az Európai Uniónak nincs jogalapja arra, hogy közvetlenül adót vessen ki cégekre, ezért ilyen irányú lépés szóba sem jöhet. A politikai ellenállás nem korlátozódik csupán a tagállamokra, ugyanis az Európai Parlament legnagyobb frakciója, a jobbközép Európai Néppárt is elutasította a tervet.
Képviselőik szerint a javaslat súlyosan aláásná az európai vállalatok, különösen a közepes méretű cégek versenyképességét, amelyekre jelenleg épp ellenkezőleg, célzott uniós támogatási programok épülnek. A bírálók egyik fő érve, hogy a tervezett adó aránytalan és igazságtalan lenne.
A szabályok értelmében egy 750 millió eurós árbevételű vállalat ugyanannyi adót fizetne, mint egy 75 milliárdos, ráadásul függetlenül attól, hogy nyereséget termelnek-e vagy sem.
Az elképzelés továbbá nem veszi figyelembe az ágazatok eltérő nyereséghányadát sem, így azonos mértékben sújtaná a teljesen különböző üzleti modelleket. A Politico szerint a javaslat különösen rossz időzítésű Németország számára, amely gazdasági stagnálással és a versenyképességi aggodalmak fokozódásával küzd.
Bár egyes érvek szerint a közös uniós piac előnyeit élvező vállalatok hozzájárulása jogos elvárás lehetne, a politikai és gazdasági ellenállás szinte teljes körű. A tagállamok és az európai parlamenti képviselők heves elutasítása alapján von der Leyen javaslata a jelenlegi formájában gyakorlatilag életképtelen.
Nyitókép: Jean-Christophe Verhaegen / AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
Az orvosi vizsgálat egy időskorban gyakori állapotra derített fényt.
Pénteken szóba került Ukrajna esetleges EU-csatlakozása.
Afgánok voltak, ez az első kiutasítás Merz kancellársága alatt.
Merz arról beszélt, hogy gazdaságilag Németországban kezd normalizálódni a helyzet, megkezdődött a pozitív változás.
Saját párttársai is attól tartanak, hogy visszafelé sül el a terve.
Nem állnak le.
„A féligazság meg végső soron a háborúskodás melegágya” – fogalmazott a rendező.
Ezt nehéz lesz megszokni.
Nem lenne rossz közös pontot találni valahol az embertelenség ellenében, hiszen, ha mindig csak az egyik oldal szenvedését ismerjük el.
